kattinson a képre (PDF, 14 MB)

kattinson a képre (PDF, 24 MB)

kattinson a képre

Az 1899. július 1-jén alakult Békéscsabai Múzeum-Egyesület többek között célul tűzte ki a város illetve a vármegye természetrajzi és paleontológiai értékeinek a gyűjtését, népszerűsítését is. Egy évszázad távlatából visszapillantva Beliczay István, Zsilinszky Mihály, Tarján Tibor, Krammer Nándor és Koncsek József neve tűnik fel, 1900-1903-ban, az első ajándékozók és eladók között. A Múzeum-Egyesület 1899-es megalakulását követően a paleontológiai és az ornitológiai gyűjtés dominált. A még joghallgató és alapító tag Tarján Tibor 1902-ben közel 100 tételes madártojás-gyűjteményt ajándékozott az egyesületnek. (Ennek a gyűjteménynek a II. világháborút követően nyoma veszett.) Ez a gesztus volt a nyitánya egy közel félévszázados ornitológiai gyűjtőmunkának, ajándékozásnak. (E gyűjtemény legkorábbi darabjai 1894-ből származtak.)

Tarján Tibor 1925 után a Természetrajzi Tár őreként, az első igazi természettudományos muzeológusa a múzeumnak. Hihetetlen munkabírásával, szakértelmével, szervezőkészségével rövid idő alatt országos hírnévre tett szert. Vadászokkal, műkedvelő madarászokkal, kiváló preparátorokkal (Dinya Elek, Hankó Mihály, Lipták János) szoros kapcsolatot tartott fenn, s így évente 25-50 madárpreparátummal gazdagította a gyűjteményt. (A múzeum a második világháborúig közel 250 madárpreparátummal gazdagodott.) Tarján Tibor tragikus halálát követően közel negyed évszázadig szünetelt a természettudományos gyűjtés. A gyűjteményen a szükségessé vált selejtezést és újraleltározást Hankó Béla professzor hajtotta végre 1952 és 1954 között. A gyűjteményfejlesztés terén Palágyi Lajos madártojás-gyűjteménye érdemel említést (115 tételes gyűjteményt ajándékozott 1952-ben a múzeumnak), és a Magyar Múzeumok Országos Központja több mint egy tucatnyi ajándéka. 1963-ban a gyűjtemény 583 darabból állt.

A természettudományi szakmuzeológia 1973-ban éledt újra, amikor Réthy Zsigmond került a Munkácsy Mihály Múzeum kötelékébe. Ő a környezet- és természetvédelmi szemléletű muzeológia első letéteményese múzeumunkban. Vezetésével 1980-ban alakult meg a múzeum természettudományi osztálya. Kovács Gyula és Domokos Tamás malakológusok (puhatestűekkel foglalkozó szakemberek) kezdték meg ekkor mellékállású muzeológusi tevékenységüket. A következő évben Kovács Gyula távozott, és Kertész Éva botanikus került főállásba az osztályra. A malakológiai és botanikai gyűjtés nagy lendülettel indult meg, és azóta is tart, elsősorban a természetvédelemre alkalmas területeken, különböző programokhoz kapcsolódva. A 90-es évek elején Zsilinszky Ádám nyugdíjas igazgató ajándéka révén ismét van entomológiai (rovartani) gyűjteménye múzeumunknak. (A múzeum korábbi, közel 1100 tételes rovar- és 80 tételes lepkegyűjteménye nyomtalanul eltűnt a II. világháborút követően.)

Az elmúlt húsz esztendő alatt - Kertész Évának köszönhetően - a botanikai gyűjtemény a semmiből növekedett közel 6 000 tételesre. Az 1980-as években indult meg a "Békés megye természeti képe" című kutatási program, amelynek célja a dél-tiszántúli régió természeti értékeinek feltárása volt. A régió területéről származó növénygyűjtemény jelenleg 5040 tételes. A herbárium kis töredékét (270 tétel) Magyarország más területéről (Balaton-felvidék, Bükk, Mátra, Mecsek, Nagyléta, Pocsaj, Zempléni-hegység) begyűjtött növények alkotják.

A természettudományi osztály megalakulásától 1999-ig jelentős (12 000 tétel) kvarter és recens puhatestű (malakológiai) gyűjtemény jött létre. A recens (jelenleg élő) malakológiai gyűjtemény 1980-ban nyitott Békés megyei adatbázisa 3325 tételnyi, s elsősorban Bélmegyer, Biharugra és Doboz környéki gyűjtésekből áll. Jelentős még a Körösök vízgyűjtőjéből származó anyag is. A gyors gyarapodás ellenére sikerült a gyűjteményeket megfelelő szekrényekben, fiókokban elhelyezni. A természettudományi gyűjtemény nyilvántartása általában szekrénykataszteres illetve számítógépes adatbázis formájában történik, ezért a műtárgyak felsorolásánál a madárpreparátumok kivételével leltári szám nem szerepel.

A története során közel 25 000 tételre bővült természettudományi gyűjtemény legértékesebb részét ma is azok a Tarján Tibor munkája idején készült, tudománytörténeti szempontból pótolhatatlan madárpreparátumok adják, amelyek legjelentősebb darabjait a Pro Natura kiállításba építették be. A madártani preparátumgyűjtemény közel 200 fajt tartalmaz. A gyűjtések időpontjai két évszám köré csoportosulnak: 1927-hez és 1935-höz. A feldolgozott és datált gyűjtések 20%-a az 1925 és 1930, 61%-a pedig az 1933 és 1943 közti évekből származik. A gyűjtések datált, leltározott anyagának 25%-a (!) 1935-ből való. A legidősebb preparátum 1901-ben készült (Otis tarda - túzokpár), amelynek adományozója Zsilinszky Mihály történész. Az avifaunisztikai gyűjtemény ajándékozói: Abonyi Sándor, Csath András, DÁV, Hankó Mihály, Magyar Múzeumok Országos Központja, Povázsay László, Szurovecz István, Tarján Tibor és az előbb már említett Zsilinszky Mihály.