5538 Biharugra Szabó Pál u. 46.
Látogatható előzetes bejelentkezés alapján.
Telefon: 66/498-087
Jegyárak:
Felnőtt: 200 Ft
Diák, 26 év alatti, 62 és 70 év közötti nyugdíjasok: 100 Ft
Az emlékházat az író szülőházában, 1987-ben alapították a magyar parasztság sorsának leghitelesebb ábrázolója tiszteletére. A kiállításon az író egykori dolgozószobája és könyvtára látható, eredeti berendezésével és értékes könyvgyűjteményével. Szobra a biharugrai könyvtár előtt áll, sírját egy faragatlan sziklatömb jelzi a falu temetőjében, a Harsány felé vezető út mellett.
Életrajza

(1893-1970)
1893. április 5-én született Biharugrán, az Alsó soron, ami ugyan elég jó hely a szegényembernek az életben maradáshoz, de többhöz nemigen juttatja. Így aztán őseitől leginkább csak adósság maradt rá. Azért a lelke mégiscsak belőlük táplálkozik: édesanyja kiapadhatatlan akaraterejéből, édesapja csodavárásából. Az általuk keltett nyugtalanság ösztönözte őt. Az iskolát ugyanúgy járta, mint a többi parasztgyerek, de azért ott is a legjobb akar és tud lenni. Édesanyja -bízva abban, hogy fia jól keres majd- 1909-ben kőművesinasnak adta. A tanulás mellett igazi vidám legényéletre is jut ideje.
Az 1915 október 15-i sorozás után be kellett vonulnia a 37. közös gyalogezredhez Óbecsérre. 1918 november 19-én káplárként tért vissza falujába. Egy ideig a Községházán dolgozott írnokként de később újra kőműveskanalat fogott. Családját azonban nem tudja eltartani. Onnan jön a segítség, ahonnan nem is sejti: a falu nevében tiltakoznia kell. Minden ellen. Írása megjelenik a békéscsabai Körösvidék 1927 február 18-i számában. Sikere arra készteti, hogy írjon. 1930-ban jelent meg az „Emberek”amelynek visszhangja meglepően nagy volt. Ezután egyre többet ír. Pártot szervez, a bihari Független Kisgazda Pártot. Elkezdik szerkeszteni Sinkával, Barsival és Takáts Ferenccel a „Komádi és Vidéke” c. lapot. 1935-től a Kelet népét, azután a „Szabad szó” élére áll. Közben Pestre költözik, ahonnan 1940 őszén tér haza és a háborús években otthon ír. 1944 őszén ismét Budapestre megy, ahol 1945 tavaszán politikusként számít rá a közélet a Nemzeti Parasztpárt színeiben. Az 1945 novemberi választásokon Bihar megye képviselőjeként jut be a parlamentbe. 1945-48 között a parasztpárt hetilap, a „Parasztújság”, majd 1949-től az egységesített falusi lap, a Szabad föld főszerkesztője.
Hatvanadik születésnapján kezdi el saját önéletrajzát papírra vetni. 1952-ben a legolvasottabb magyar írók között szerepel. 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, 1959-ig az Elnöki Tanács tagja. Elismerésként 1950-ben József Attila díjat, 1951-ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott. Nagy sikereket ért el töténelmi regényeivel, amelyekben saját élményeiből elővarázsolta népének múltját.
Az emlékkiállítás a biharugrai kedves környezetből az író szívéhez nőtt bútordarabjaival, eszközeivel, képeivel csak a legjellemzőbb mozaikokat villantja föl.
Szabó Pál kötetben megjelent művei
(első kiadások)
| Álom 1943 Ahogy lehet 1962 Anyaföld 1934 A puska 1939 Békalencse 1930 Bölcső 1943 Csempészek 1958 Csendélet a gépállomáson 1953 Csodavárás 1936 Emberek 1930 Forog a kerék - Emberek - Papok, vasárnapok 1959 Hajdu Klári 1955 Harangoznak 1942 Három hét a Szovjetunióban 1950 Így az egész világ 1958 |
Isten malmai 1949 Keresztelő 1942 A két okos meg a bolondos 1948 Lakodalom 1942 Lakodalom, Keresztelő, Bölcső 1946 Legények 1942 Magyarok 1935 Macska az asztalon 1946 Most es mindrökké 1948 Munkák és napok 1955 A nagy temető 1947 Nyári zápor 1950 Gyeremekkor 1954 Legények vagyunk 1955 Nehéz idők 1955 Nyugtalan élet: Az irás jegyében 1958 |
Őszi szántás 1934 Őszi vetés 1940 Övék a glória 1933 Papok, vasárnapok 1933 Politika 1944 Szabad népek hazájában 1947 Szakadék 1939 Szomszédok 1943 Talpalattnyi föld 1949 Tatárvágás 1957 Tavaszi szél 1950 Tiszán innen, Dunán túl... 1960 Tíz esztendő 1943 Új föld 1952 Vigyázz, Jóska 1941 |
























