5538 Biharugra Szabó Pál u. 46.

Látogatható előzetes bejelentkezés alapján.
Telefon: 66/498-087

Jegyárak:

Felnőtt: 200 Ft
Diák, 26 év alatti, 62 és 70 év közötti nyugdíjasok: 100 Ft

Az emlékházat az író szülőházában, 1987-ben alapították a magyar parasztság sorsának leghitelesebb ábrázolója tiszteletére. A kiállításon az író egykori dolgozószobája és könyvtára látható, eredeti berendezésével és értékes könyvgyűjteményével. Szobra a biharugrai könyvtár előtt áll, sírját egy faragatlan sziklatömb jelzi a falu temetőjében, a Harsány felé vezető út mellett.

Életrajza

1893. április 5-én született Biharugrán, az Alsó soron, ami ugyan elég jó hely a szegényembernek az életben maradáshoz, de többhöz nemigen juttatja. Így aztán őseitől leginkább csak adósság maradt rá. Azért a lelke mégiscsak belőlük táplálkozik: édesanyja kiapadhatatlan akaraterejéből, édesapja csodavárásából. Az általuk keltett nyugtalanság ösztönözte őt. Az iskolát ugyanúgy járta, mint a többi parasztgyerek, de azért ott is a legjobb akar és tud lenni. Édesanyja -bízva abban, hogy fia jól keres majd- 1909-ben kőművesinasnak adta. A tanulás mellett igazi vidám legényéletre is jut ideje.

Az 1915 október 15-i sorozás után be kellett vonulnia a 37. közös gyalogezredhez Óbecsérre. 1918 november 19-én káplárként tért vissza falujába. Egy ideig a Községházán dolgozott írnokként de később újra kőműveskanalat fogott. Családját azonban nem tudja eltartani. Onnan jön a segítség, ahonnan nem is sejti: a falu nevében tiltakoznia kell. Minden ellen. Írása megjelenik a békéscsabai Körösvidék 1927 február 18-i számában. Sikere arra készteti, hogy írjon. 1930-ban jelent meg az „Emberek”amelynek visszhangja meglepően nagy volt. Ezután egyre többet ír. Pártot szervez, a bihari Független Kisgazda Pártot. Elkezdik szerkeszteni Sinkával, Barsival és Takáts Ferenccel a „Komádi és Vidéke” c. lapot. 1935-től a Kelet népét, azután a „Szabad szó” élére áll. Közben Pestre költözik, ahonnan 1940 őszén tér haza és a háborús években otthon ír. 1944 őszén ismét Budapestre megy, ahol 1945 tavaszán politikusként számít rá a közélet a Nemzeti Parasztpárt színeiben. Az 1945 novemberi választásokon Bihar megye képviselőjeként jut be a parlamentbe. 1945-48 között a parasztpárt hetilap, a „Parasztújság”, majd 1949-től az egységesített falusi lap, a Szabad föld főszerkesztője.

Hatvanadik születésnapján kezdi el saját önéletrajzát papírra vetni. 1952-ben a legolvasottabb magyar írók között szerepel. 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, 1959-ig az Elnöki Tanács tagja. Elismerésként 1950-ben József Attila díjat, 1951-ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott. Nagy sikereket ért el töténelmi regényeivel, amelyekben saját élményeiből elővarázsolta népének múltját.
Az emlékkiállítás a biharugrai kedves környezetből az író szívéhez nőtt bútordarabjaival, eszközeivel, képeivel csak a legjellemzőbb mozaikokat villantja föl.

Szabó Pál kötetben megjelent művei

(első kiadások)