![]() |
ERKEL FERENC MÚZEUM Cím: 5700 Gyula, Kossuth u. 17. Web: www.erkelmuzeumbaratai.hu
Erkel Ferenc - az intézmény névadója |
Munkatársak
Nagyné Martyin Emília (néprajzos muzeológus, múzeumigazgató)
Liska András (régész)
Szathmáry Sándorné (ügyviteli alkalmazott)
A MÚZEUM TÖRTÉNETE
A Békés megyei múzeumi szervezethez tartozó gyulai Erkel Ferenc Múzeum az ország egyik legrégebbi múzeuma, a magyarországi vidéki múzeumok közül harmadikként jött létre 1868-ban. Az intézmény az 1874 – 1920 közötti időszakban, az országban ötödikként megalakult megyei múzeumként működött. Fennállása 142 esztendeje alatt mind a gyűjtemények, mind pedig ezek kezelői sok megpróbáltatáson, nehézségen mentek keresztül. A múzeum helyzetének alakulására ugyanis mindig befolyással voltak a pénzügyi lehetőségek, a történelmi helyzet, a társadalmi-politikai akarat, valamint a múzeumért felelősök ambíciói, tervei, hozzáállása.
A múzeum létrehozása Gyulán, az akkori megyeszékhelyen, Mogyoróssy János (1805 – 1893) nevéhez fűződik, aki könyv-, térkép-, érem-, régiség- és fegyvergyűjteményét 1868-ban Gyula városának ajándékozta egy létrehozandó múzeum céljából.
![]() |
Mogyoróssy János múzeumalapító (1805–1893) |
A múzeumalapító mindent elkövetett a gyűjtemény gyarapításáért, a régészeti ásatások folytatásáért, szorgalmazta a városnál a gyűjtemények befogadására alkalmas nagyobb tér kialakítását. Miután felhívásai a városnál nem találtak visszhangra, 1873-ban, egy megyeházi gyűlésen ő maga kezdeményezte a megyei múzeum megalapítását, melyhez a gyulai múzeum anyagát ajánlotta fel. A gyulai múzeum 1874-től 1920-ig megyei múzeumként működött, igazi fenntartója pedig az első 20 évben az 1874. június 18-án létrejött Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat lett, mely elnökévé Göndöcs Benedeket, múzeumőrré, vagyis a megyei múzeum igazgatójává pedig Mogyoróssy Jánost választotta meg. A Társulat 17 kötetes évkönyvsorozatában olyan tanulmányok jelentek meg, melyek máig nélkülözhetetlenek a megye régészeti, történeti, irodalmi és néprajzi kutatása szempontjából.
![]() |
Göndöcs Benedek apátplébános (1824–1894) |
A megyei múzeum két évtizedig, az 1874 – 1894 közötti időszakban a Vármegyeháza (ma gyulai Városháza) udvarán létrehozott melléképületekből kialakított fonóházban kapott helyet, itt nyílt meg a múzeum első kiállítása. Az anyag gyarapodásával a kiállítóhely zsúfolttá vált, szükség lett volna újabb helyiségek múzeumi célokra történő megnyitására. A Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat nem tudott többet áldozni a múzeum működtetésére, a megye nem támogatta az intézményt, hanyatlás volt érzékelhető, ami elsősorban korlátozott nyitva tartásban és a látogatószám csökkenésében nyilvánult meg. Az idős Mogyoróssy,1890-ben lemondott a múzeumőri tisztségről. Ezután egymást váltották a rövid ideig működő igazgatók, akik tulajdonképpen csak a problémákat igyekeztek orvosolni, kevés sikerrel.
1894-ben feloszlott a Társulat, s egy évvel később megalakult a Békés megyei Közművelődési Egyesület. Egy új önálló múzeumépület felépítéséről már az Oláh György alelnök és Karácsonyi János főtitkár vezetésével létrejött új egyesület döntött. Így épült meg a megye első, kimondottan múzeumi célokra szánt épülete, amit 1895-ben adtak át a gyulai Népkertben.
Domonkos János egy rendezett intézményt vett át Fürdök István korábbi igazgatótól: a tárgyak mindegyike leltározott volt, a múzeum állami felügyelet alatt és államsegéllyel működött. Domonkos 1909. évi nyugdíjba vonulása után újra hanyatlásnak indult a múzeumügy, elhunyt Göndöcs Benedek és Oláh György, s eltávozott a városból Karácsonyi János és Zsilinszky Mihály. Domonkos többszöri kérése, hogy az intézményt vegye át Gyula városa, a háborús körülmények miatt nem valósulhatott meg. A megyei múzeum városi kezelésbe adására hivatalosan 1921. április 2-án került sor, de a Gyulai Városi Múzeum igazán csak a Gyulai Közművelődési Egyesület 1925. március 8-i megalakulása után kezdte meg működését. Csige Varga Antal, a város által megbízott intézményvezető újfent számtalan problémával szembesült: nincs megfelelő leltár, a helyiség szűk, elhanyagolt, a gyűjtemény rendezetlen és hiányos.
Több évtizedre nyúló pozitív változást Implom József 1928. évi igazgatói kinevezése hozott az intézmény életében. Implom idejében került át a múzeum anyaga a népkerti épületből a ma Implom nevét viselő, hajdani polgári fiúiskolába, ő indította el a múzeumban a tervszerű tudományos munkát, rekonstruálta a gyűjteményi leltárt, restauráltatta a tárgyakat, és új kiállítást rendezett.

Részlet az Implom József által rendezett kiállításból (1930)
Soha nem látott mértékben gyarapodtak a gyűjtemények, nőtt a látogatószám, folytatódtak a régészeti ásatások, és elindult a Gyulai Dolgozatok című kiadványsorozat. A múzeumtörténet virágzó korszakát viszont megtörte a II. Világháború, a gyűjtemények nagy része megsérült vagy megsemmisült.
A múzeumnak, a „rossz hírű mulatóként ismert” Park Szállóba történő költöztetése már az új igazgató, Lükő Gábor feladata volt. A múzeum átköltöztetése időszakában került át a megyeszékhely Gyuláról Békéscsabára. 1951. január 1-jén megtörtént a múzeumok államosítása, így az intézmény Gyulai Állami Múzeum néven működött tovább, majd központi döntésnek köszönhetően április 2-ától az Erkel Ferenc Múzeum nevet vette fel. Központi költségvetésből, minisztériumi irányítás alatt működött tovább.
|
|
|
| Erkel Ferenc kézírása |
Erkel Ferenc aranykoszorúja |
Lükő Gábor fő érdemei között tartjuk számon hogy a tematikus kiállításokat rendezett, megszervezte a múzeumbaráti kör elődjét, a Múzeumi Bizottságot, néprajzi tárgyakkal gyarapította a gyűjteményt, elkezdte a múzeum anyagának a leltározását, megnyitotta az első állandó várostörténeti kiállítást.
Az 1958-ban Gyulára érkező Dankó Imre nevéhez köthető a múzeumi hetek rendezvénysorozat, amelynek példájára született meg az azóta országosan megrendezett Múzeumi Hónap. Átszervezte a múzeumbaráti kört, emlékművet emelt Mogyoróssy, tiszteletére, emléktáblákat avatott a megye jeles személyiségeinek, elindította a gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai című sorozatot, bekapcsolta a múzeumi munkába a városi értelmiséget és a diákokat.
A gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962-ben került át állami kezelésből a megyei tanács kezelésébe, amikor a megye öt múzeumából békéscsabai központtal létrejött a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Ez egyrészt a megyei szakemberek szakmai koordinálását, a gyűjtőterület mélyebb átfogását jelentette, másrészt viszont ezzel tulajdonképpen a gyulai múzeum elveszítette korábbi önállóságát.
A gyűjteményeket az 1964-ben Gyulára érkező Szilágyi Miklós költöztette jelenlegi helyére.

A múzeum jelenlegi épülete
Az új igazgatónak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy kialakította az új raktári rendet, elvégezte a tárgyak revízióját, emlékszobát rendezett Erkel Ferenc szülőházában, megnyitotta a várbeli első állandó kiállítást, amelyhez kiállítás-vezető füzetet is megjelentetett.
Bencsik János 1976-tól kezdődően kiterjesztette a néprajzi kutatásokat a gyulai járás egész területére, az Erdős Kamill anyaggal megalapozta a múzeum napjainkra országos jelentőséggel bíró cigány gyűjteményét, s a múzeum gyűjteményébe vonta a Ladics család anyagát.
Czeglédi Imre 1985-ben kezdődő igazgatósága alatt nyílt meg az Erkel Emlékház még ma is látogatható állandó kiállítása, de az új igazgatónak jelentős szerepe volt a századforduló polgári életmódját bemutató Ladics-ház megnyitásában is. Czeglédi Imre tevékenysége alatt érték el a gyulai múzeumi kiállítóhelyek a legmagasabb 348 443 fős látogatottságot. A gyulai múzeumi hálózat ekkor még teljes volt, az Erkel Ferenc Múzeumhoz tartozott az összes múzeumi kiállítóhely: Vár, Dürer Terem, Erkel Emlékház, Kohán Képtár, Ladics ház. (Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején, többször változott a kiállítási egységek működtetője, Gyula városa hol átvette, hol visszaadta a megyének a gyulai kiállítóhelyeket.)
1990-1993-ig Németh Csaba lett az intézmény megbízott igazgatója. Ebben az időszakban került sor a múzeum gyűjteményében lévő Erkel kéziratos kották azonosítására, s a vár raktáraiban tárolt anyag átköltöztetésére az Almásy kastély cselédszárnyába.
Havassy Pétert igazgatása idején gyakorlatilag újra egységes volt a gyulai múzeumi hálózat, minden kiállítóhely az Erkel Múzeumhoz tartozott, amely működéséhez városi támogatást is kapott. 1995-től a Dürer Teremben évente új, kiállítások nyíltak meg, melyekhez kapcsolódóan elindult a máig megjelenő Gyulai Katalógusok sorozat. 1997-ben az Almásy kastély cselédszárnyából a múzeumi anyag átkerült a gyulavári iskola régi épületébe, s ugyanebben az évben került a múzeum nyilvántartásába Sík Ferenc gyűjteménye. 2001. január elsejétől az összes kiállítóhely visszakerült a városhoz, így a múzeum kiállítóhely nélkül kezdett el működni. A városi muzeális egységek integrálása céljából 2005. január 1-jén létrejött Corvin János Múzeum működése pedig alapjaiban változtatta meg a megyei kezelésben maradt Erkel Ferenc Múzeum szerepét.
A gyulai múzeum történetének általános jellemzője a felívelő, majd hanyatló szakaszok folytonos váltakozása. Szinte minden vezetőnek ugyanazokkal a problémákkal kellett megküzdenie újra és újra, ami rengeteg energiát vont el a tényleges szakmai munkától: folyamatos raktári gondok, leromlott épületek, a gyűjtemények pusztulása, újraleltározások, költözések. Természetesen minden korszaknak voltak eredményei is, de sajnos, a múzeum ügye ma sem mentes a problémáktól. A nehézségek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a múzeumalapító 800 tárgyból álló gyűjteménye ma már 46681 tárgyra, az 1000 kötetből álló könyvtára pedig 13618 db-ra duzzadt, ami önmagában igen jelentős eredmény, tekintve, hogy a múzeum leglényegesebb eleme maga a gyűjtemény.
GYŰJTEMÉNYEINK
Az Erkel Ferenc Múzeum működésének 142 éve alatt igen gazdag és értékes muzeális anyag került az intézmény gyűjteményeibe. A múzeum leggazdagabb anyaga a régészeti gyűjtemény, amely az évtizedek óta folyó ásatások során előkerült 30050 leletet, tárgyat foglalja magában. A néprajzi gyűjtemény 9957 tárgyat számlál, de komoly értéket képviselnek a múzeum képzőművészeti, iparművészeti (630 db) és numizmatikai (1601 db) gyűjteményei is. A helytörténeti kutatások alapját szolgálja a 2021 tárgyból álló történeti anyag. Kiemelt fontosságú az Erkel Ferenc gyűjtemény, amely a Himnusz zeneszerzőjével kapcsolatos tárgyi anyagot és történeti dokumentációt tartalmazza (1503 db). Az Erkel Ferenc Múzeum tulajdonát képezi a felbecsülhetetlen értékű, 3 darabból álló, 525 gr. súlyú, 14 karátos aranyból készült, briliánsokkal ékesített Erkel Aranykoszorú, melyet a Kereskedelmi és Hitelbank gyulai fiókja értéktárában helyeztük el megőrzésre. Önálló gyűjteményként szerepel a Sík gyűjtemény, amely Sík Ferencnek, a Várszínház néhai művészeti vezetőjének, főként néprajzi tárgyakat tartalmazó hagyatékából áll.
Fontos megemlíteni még az intézmény cigány gyűjteményét és archívumát, amelynek alapját Erdős Kamill cigánykutató hagyatéka és Bencsik János gyűjtései nyomán a múzeumba került tárgyak képezik. A gyűjtemény és az archívum anyaga a cigányság kutatói számára máshol nem elérhető, kuriózumnak számító adatokat szolgáltat. Az 1950-es évektől folyamatosan román nemzetiségi anyag is került a múzeumba. A néprajzi gyűjtemény részét képező román anyag egységet alkot a Munkácsy Múzeumban lévő román gyűjteményrészekkel, hiszen ezek elhelyezése a mindenkori raktározási lehetőségek függvénye volt. Így tehát az Erkel Ferenc Múzeum román nemzetiségi tárgyi anyaga, általános adattára és hangzó anyag tára a Békés megyei román bázismúzeum szerves része.
Nem elhanyagolható, hogy a múzeum több mint 10000 kiadványt számláló könyvtárral és értékes anyagot tartalmazó segédgyűjteményekkel (adattárak, fotótár, hangzós anyag gyűjtemény) is rendelkezik. A múzeum nyilvántartásában szereplő hangfelvételek felülmúlhatatlan értéket képviselnek a néprajzi, nyelvészeti, népköltészeti, népzenei kutatások számára. A 40 db hangszalagon és 276 kazettán megőrzött felvételek számos magyar, román és cigány néphagyományt, szokást, hiedelmet őriznek meg hangzós formában.
KIADVÁNYOK
A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyvei
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, I. kötet, 1874/75, Szerk.: Zsilinszky Mihály, Gyula, 1875. 192.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, II. kötet, 187/76, Szerk.: Zsilinszky Mihály, Gyula, 1876. 208.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, III. kötet, 1876/77, Szerk.: Zsilinszky Mihály, B. Gyula, 1878. 222.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, IV. kötet, 1877/78, Szerk.: Zsilinszky Mihály, B. Gyula, 1878. 227.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, V. kötet, 1878/79, Szerk.: Zsilinszky Mihály, B. Csaba, 1879. 211.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, VI. kötet, 1879/80, Szerk.: Zsilinszky Mihály, B. Gyula, 1880. 224.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, VII. kötet, 1880/81, Szerk.: Zsilinszky Mihály, B. Gyula, 1881. 222.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, VIII. kötet, 1881/82, Szerk.: Zsilinszky Mihály, B. Gyula, 1882. 199.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, IX. kötet, 1882/83, Szerk.: Zsilinszky Mihály, B. Gyula, 1883. 205.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, X. kötet, 1883/84, Szerk.: Zsilinszky Mihály, B. Gyula, 1884. 224.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, XI. kötet, 1884/85, Szerk.: Zsilinszky Mihály, B. Gyula, 1885. 189.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, XII. kötet, 1885/86, Szerk.: Zsilinszky Mihály, B. Gyula, 1887. 182.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, XIII. kötet, 1886/87, Szerk.: Karácsonyi János, B. Gyula, 1888. 212.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, XIV. kötet, 1890, Szerk.: Karácsonyi János, B. Gyula, 1890. 140.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, XV. kötet, 1891, Szerk.: Karácsonyi János, B. Gyula, 1891. 148.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, XVI. kötet, 1892, Szerk.: Karácsonyi János, B. Gyula, 1892. 157.
A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, XVII. kötet, 1893, Szerk.: Karácsonyi János, B. Gyula, 1893. 94.
Mogyoróssy János, Képes kalauz a békésmegyei múzeum érem- és régiségtárában elhelyezett tárgyak ismertetéséhez, B.-Gyula, 1885. 33.
A Gyulai Dolgozatok sorozat füzetei
Implom József, A gyulai múzeum és könyvtár 70 éve, Gyulai Dolgozatok, I. kötet, Szerk.: Implom József, Gyula, 1940. 68.
Banner János, Régészeti kutatások Békésmegyében, Gyulai Dolgozatok, II. kötet, Szerk.: Implom József, Gyula, 1940. 28.
Scherer Ferenc, Békés-vármegye társadalma 1695–1848, Gyulai Dolgozatok, III. kötet, Szerk.: Implom József, Gyula, 1941. 48.
Banner János, A kőkori élet Békés vármegyében, Gyulai Dolgozatok, IV. kötet, Szerk.: Implom József, Gyula, 1941. 82.
Scherer Ferenc, Erkel Ferenc, Gyulai Dolgozatok, V. kötet, Szerk.: Implom József, Gyula, 1944. 52.
A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai sorozatban megjelent füzetek
A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubileumi Évkönyve, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1960. 120.
Banner János, Régi kutatók - új feladatok, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 1. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1959, 24.
Hunya Sándor, Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 2. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1959, 40.
Erdős Kamill, A Békés megyei cigányok, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványa,i 3-4. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1959, 44.
Hanzó Lajos, Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 5. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1959, 40.
Szűcs Sándor, Békési históriák, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 6. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1959, 48.
Nagy Gyula, Adatok Doboz gabonatermesztéséhez, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 7. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1959, 48.
Dankó Imre, A körösköz-bihari hajdúság, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 8-9. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1959, 72.
Lakatos Attila – Péter László, Juhász Gyula és Gyula, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 10. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1959,
Dankó Imre, Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1959. évi munkájáról, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, sz. n., Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1959, 14.
Dankó Imre – Korek József, Kötegyán, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 11. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1959, 44.
Marik Dénes, Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960), In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 12. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1960, 36.
Dorogi Márton, Adatok a szarvasi szűcsmesterséghez, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 13. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1960, 36.
Solymos Ede, Adatok a Fehér-Körös halászatához, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 14. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1960, 28.
Sonkoly István, Erkel Bánk bánja. Erkel kéziratos férfikara Gyulán, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 15. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1960, 16.
Csatári Dániel, Veress Endre emlékezete. Veress Endre: Báthori István Habsburg-ellenes politikája, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 16. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1960, 28.
Csákabonyi Kálmán, Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 17. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1960, 44.
Détshy Mihály, A gyulai veduták kérdése, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 18. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1960, 16.
Katona Imre, A bérharc formái kubikmunkán, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 19. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1960, 32.-
Orosz László, Pálffy Albert, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 20. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1960, 32.
Dankó Imre, Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1960. évi munkájáról, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, sz. n., Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1961, 28.
Banner János, Márki Sándor emlékezete, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 21. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1961, 36.
Szabó Ferenc, Dologház Gyulán 1837-1846. Békés megye helységeinek utcanevei a múlt század közepén, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 22. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1961, 40.
Erdei Aranka, Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 23. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1961, 40.
Ifj. Bartók Béla, Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai: Vargyas Lajos: Az Alföld és Bartók békési gyűjtése a folklórkutatásban, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 24. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1961, 24.
Balogh István, Tanyák és majorok Békés megyében a XVIII-XIX. században, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 25. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1961, 24.
Béres András, Tiszántúli híres betyárok, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 26. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1961, 36.
Czeglédi Imre, Petőfi Gyulán, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 27. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1961, 26.
Dankó Imre, Szakál Lajos, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 28. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1961, 32.
M. Kiss Pál, Jankó János, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 29-30. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1961, 28.
Dankó Imre, Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1961. évi munkájáról, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, sz. n., Szerk.:Dankó Imre, Gyula, 1962, 28.
Juhász Kálmán, Egy dél-alföldi hiteleshely kiadványai. Aradi regesták, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 31-32. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1962,64.
Sugár István, A Gyulai Államépítészeti Hivatal Futárszolgálata 1944-45-ben, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 33. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1962, 12.
Dömötör Ákos, Sarkadi népmesék, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 34-36. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1962, 96.
Katona Imre, Parasztságunk életének alakulása, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 37-38. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1962, 36.
Schram Ferenc, Két XIX. század eleji kézirat, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 39. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1962, 48.
Dankó Imre, Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962. évi munkájáról, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 40. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1962, 48.
Czeglédi Imre, Munkácsy Gyulán, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 41. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1963, 52.
Bertalan Ágnes, Asszonyok, lányok Biharugrán, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 42-43. szám, Szerk.:Dankó Imre, Gyula, 1963, 76.
Dankó Imre, A gyulai vásárok, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 44-46. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1963, 152.
Albel Andor – Vincze Ferenc, Békés megye öntözéses gazdálkodása, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 47. szám, Szerk.:, Dankó Imre, Gyula, 1963, 36.
Dankó Imre, A gyulai fazekasság, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 48-49. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1963, 63.
Dankó Imre, Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1963. évi munkájáról, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 50. szám, Szerk.:, Dankó Imre, Gyula, 1963, 24.
Hanzó Lajos, A földkérés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 51-52. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1964, 79.
Szabó Ferenc, A dél-alföldi betyárvilág, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 53-54. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1964, 172.
Kirner A. Bertalan, A békési vásár, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 55-57. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1964, 140.
Barabás Jenő, Békés megye néprajza a XVIII. században, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 58-59. szám, Szerk.: Dankó Imre, Gyula, 1964, 68.
Erdős Kamill, A Békés megyei cigányok – Cigánydialektusok Magyarországon, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 60. szám, Szerk.:
Szerdahelyi István, Gyula, 1969, 63.
Dütsch Zsolt – Jakab Mihály, 50 éves a Pamuttextilművek Mezőberényi Gyára, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 61-63. szám, Szerk.: Szerdahelyi István, Gyula, 1970, 144.
Marik Dénes, Blanár László, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 64-65. szám, Szerk.: Szerdahelyi István, Gyula, 1970, 56.
Szilágyi Miklós, Gyula gazdaság- és társadalomtörténete a XVIII-XX. században, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 66. szám, Szerk.: Szerdahelyi István, Gyula, 1976, 48.
Szerdahelyi István, Az Erkel Ferenc Emlékmúzeum, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 67. szám, Szerk.: Szerdahelyi István, Gyula, 1975, 86.
Szerdahelyi István, Erkel Ferenc és Emlékmúzeuma, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 68-70. szám, Szerk.: Szerdahelyi István, Gyula, 1975. 124.
Kiss Anikó, A gyulai vár, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 71. szám, Szerk.: Bencsik János, Gyula, 1977. 36.
Erdős Kamill, A Békés megyei cigányok, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 72. szám, Szerk.: Bencsik János, Gyula, 1979. 88.
Bencsik János, A cigányok változó jelenünkben, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 73. szám, Szerk.: Bencsik János, Gyula, 1982. 36.
Dusnoki József – Bencsik János – Mészáros Vince, Végvár a Körösök mellett, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 74-75. szám, Szerk.: Bencsik János, Gyula, 1983. 104.
Bencsik János, A teknővájó cigányok, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 76. szám, Szerk.: Bencsik János, Gyula, 1984. 30.
Szerdahelyi István, Erkel Ferenc, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 77. szám, Szerk.: Czeglédi Imre, Gyula, 1985. 64.
Erdős Kamill cigánytanulmányai, In: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 78. szám, Szerk.: Vekerdi József, Békéscsaba, 1989. 266.
A Gyulai Katalógusok megjelent kötetei
Áldás, békesség. Emlékek Gyula és környéke reformátusságának életéből, Gyulai Katalógusok 1. Szerkesztette: Havassy Péter, Gyula 1995.
Zúduló sasok. Új honfoglalók – besenyők, kunok, jászok – a középkori Alföldön és a Mezőföldön, Gyulai Katalógusok 2. Szerkesztette: Havassy Péter, Gyula 1996.
Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről, Gyulai Katalógusok 3. Szerkesztette: Havassy Péter, Gyula 1997.
Küzdelem és megbékélés. Kiss György kiállítása, Gyulai Katalógusok 4. Szerkesztette: Havassy Péter, Gyula 1997.
Síkban és térben. Oroján István kiállítása, Gyulai Katalógusok 5. Szerkesztette: Havassy Péter, Gyula 1998.
Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön, Gyulai Katalógusok 6. Szerkesztette: Havassy Péter, Gyula 1998.
A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön, Gyulai Katalógusok 7. Szerkesztette: Havassy Péter, Gyula 1999.
Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén, Gyulai Katalógusok 8. Szerkesztette: Havassy Péter, Gyula 2000.
Napfényben gyantacsöpp. Szűcs Árpád festészete, Gyulai Katalógusok 9. Szerkesztette: Havassy Péter, Gyula 2000.
Hatalmasok viadalokban. Az Alföld szkíta kora, Gyulai Katalógusok 10. Szerkesztette: Havassy Péter, Gyula 2001.
Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről, Gyulai Katalógusok 11. Szerkesztette: Havassy Péter, Gyula 2002.
Németh Csaba, A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye, Gyulai katalógusok 12. Szerkesztette: Nagyné Martyin Emília, Gyula, 2007.
Körös-menti évezredek. Régészeti ökológiai és településtörténeti kutatások a Körös-vidéken, Gyulai katalógusok 13. Szerkesztette: Bóka Gergely – Martyin Emília, Gyula, 2008.









